Vagy, vagyok... 

 

 Még vagyok,

 mert a hajnalnak nem volt elég könnye,

 s a nappal is itt van kétségbeesve. 

 

Kósza gondolatokkal viaskodom,

miközben méhraj költözött a fejembe,

s ott utat keresve aprókat szúrnak a lelkembe.

 

A lelkem már fel sem jajdul,

túl  az alázkodáson, nem küzd,

de még itt van velem.

 

Lassan préselem a szavakat,

néma sikolyok hagyják el ajkamat,

segítenél, ha ismernéd bánatomat?

 

Meglátom mit hoz majd az éjjel,

veled leszek-e szenvedéllyel?

Vagy a lelkem siratom. 

 

Emerencia

2011. május 14. 

 

 

Az oldalon  szereplő írásaimat, szerzői jog védi!

 Az vers teljes megjelentetése kizárólag az én írásos engedélyemmel lehetséges. Az írás idézését, a forrás pontos megjelölésével engedélyezem.

Engedély nélkül, senki ne vigye magával, csak a lelkében!

 Elérhetőségem: Emerenciaspleenversek@mpp.hu

 

 

 

 

E.

Oldal: Vagy, vagyok...
Emerencia: - Spleen versek - © 2008 - 2024 - emerenciaspleenversek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat